Gyakran ismételt kérdések az 5/2010. (I. 29.) OKM rendelettel kapcsolatban

Kérdések és válaszok az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedésekről és az integrációs rendszerben dolgozó pedagógusok támogatásáról:

1. Kérdés: A 2009/2010 tanévben tagintézményünk felmenő rendszerben (1. és 5. évfolyam) valósította meg az integrációs, képesség-kibontakoztató programot. A 2010/2011. tanévben már megvalósíthatjuk a programot 1-2. és 5-6. évfolyamokon?

Válasz: Igen.

2. Kérdés: A képzésekre fordítható keretből lehet-e finanszírozni IKT oktatást, képzést?

Válasz: Nem, a támogatásból IKT oktatást, képzést finanszírozni nem lehet.

3. Kérdés: Az 5/2010. (I. 29.) OKM rendelet 4. sz. melléklet kötelezően megvalósítandó tevékenységei között szerepel az együttműködések, partnerkapcsolatok kiépítése. Lehet ebbe a sorba a tevékenység megvalósításához kapcsolódóan eszközvásárlást tervezni? (pl. gyerekorvossal történő együttműködési megállapodás keretén belül egészségnapot szerveztek, ahhoz szükséges eszközöket ebből a részből megvásárolhatják-e?)

Válasz: E kötelezően megvalósítandó tevékenységnél alapvetően eszközvásárlásra nincsen lehetőség, a támogatást szervezési, lebonyolítási költségekre, megbízási szerződések költségeire fordítható. Azonban szigorúan a tevékenység megvalósításához kapcsolódó eszköz elszámolható.

4. Kérdés: A tanulóbarát környezet kialakítása miért nem terjed ki a padlózatra is?

Válasz: Mert a program elsődleges célja az esélyteremtés mellett a pedagógiai, módszertani megújulás. Az elemi infrastruktúrafejlesztés (padlózat, fűtés, világítás) nem tartozik ebbe a körbe.

5. Kérdés: A támogatás összegéből kell-e minden kötelezően megvalósítható tevékenységre fordítani?

Válasz: Igen. Kivéve akkor nem, amennyiben az intézmény ugyanezen célra támogatásban más forrásból (TÁMOP, TIOP) már részesült.

6. Kérdés: Várható-e hogy a 2010/2011. tanévtől a középiskolai pedagógusok is részesülhetnek kiegészítő illetményben?

Válasz: A jelenleg hatályos jogszabályi környezet, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15/A. § (1) bekezdés és az 5/2010. (I. 29.) OKM rendelet jelenleg ezt nem teszi lehetővé.

7. Kérdés: Igényelhető-e támogatás azok után a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók után, akik az Arany János Kollégiumi, Kollégiumi-Szakiskolai programban vesznek részt? 

Válasz: Igen, igényelhető.

8. Kérdés: Az 5/2010. (I. 29.) OKM rendelet 4. sz. melléklet 1. pontjában több tevékenység is szerepel. Mindegyik tevékenységet meg kell valósítani?

Válasz: Nem, a fő tevékenységek alá vannak bontva. Az alábontott tevékenységek közül egy tevékenységet kell kötelezően megvalósítani.

9. Kérdés: A képzéseken való részvétel miatt kifizetendő helyettesítési díj elszámolható-e?

Válasz: Nem, az 5/2010. (I. 29.) OKM rendelet ezt nem teszi lehetővé.

10. Kérdés: Fordíthatja-e az intézmény az 5/2010. (I. 29.) OKM rendelet alapján elnyert támogatást heti egy-két órában fejlesztésre, ha a fejlesztő pedagógus a többcélú székhely intézmény (egyben Szakszolgálat) dolgozója?

Válasz: Igen, a rendelet 4. számú melléklet, nem kötelezően megvalósítandó tevékenységek, 6. Pedagógiai szakszolgáltatások és egyéb pedagógiai szolgáltatások igénybevétele pontja szerint, a támogatást fel lehet használni a felkészítésben részt vevő tanulók számára, igényeiknek megfelelően, a kötelezően biztosított szolgáltatásokon túl pedagógiai szakszolgáltatás, a nevelési tanácsadás keretében nyújtott egyéb szolgáltatás (pl. gyógytestnevelő, pszichológus, az SNI prevenció érdekében fejlesztő pedagógus stb.) biztosítására is.

11. Kérdés: Az „Együttműködések - partneri kapcsolatok erősítése” tevékenységnél intézményünk rendszeres programokat szervez az iskolán kívüli partnerekkel. Milyen költségek számolhatók el?

Válasz: Minden olyan költség elszámolható, amely segíti, hogy hatékonyan és sikeresen tudjon működni a rendszeres program. (útiköltség, megbízási díj, stb.).

12. Kérdés: A 2010/2011. tanévben hogyan lehet a programba hátrányos helyzetű tanulókat is bevonni?

Válasz: Az 5/2010. (I. 29.) OKM rendelet szerint általános iskola esetén a hátrányos helyzetű tanulók után is lehet igényelni támogatást a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, tehát osztályonként lehet a hátrányos helyzetű tanulók számát meghatározni.

13. Kérdés: Van lehetőség arra, hogy az óvodai fejlesztő programba hátrányos helyzetű gyermekeket is bevonjunk, úgy, mint az iskolai integrációs programnál?

Válasz: Nem, erre nincsen lehetőség, mert a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/E. § (4) szerint az óvodai fejlesztő programban az a gyermek vehet részt, aki a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül.

14. Kérdés: Szociális hátrányok enyhítése vagy kulturális rendezvényre jutás támogatásában a mozi, színház, állatkert, természetjárás stb. belépőjegy és útiköltség elszámolható-e?

Válasz: Igen, a programba bevont tanulók esetében.

15. Kérdés: Az „Együttműködések - partneri kapcsolatok erősítése” tevékenységnél a középiskolával való kapcsolat felvétel tekintetében nem IPR-ben nyertes középiskolában dolgozó pedagógusnak fizethető-e megbízási díj?

Válasz: Igen, az együttműködés keretében.

16. Kérdés: Egyházi fenntartó esetén van-e valami lényeges különbség a támogatás igénylésében, illetve a program működésében?

Válasz: A program megvalósításának tekintetében nincsen különbség. A támogatás igénylésénél lényeges különbség, hogy az adatlapok elektronikus úton kitöltött, kinyomtatott példányát a helyi önkormányzat a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságához, a nem állami, nem helyi önkormányzati intézmények fenntartója az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelőnek nyújtja be.

17. Kérdés: Az 1. osztálytól kezdődően halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek 7. osztályos korában megszűnt a rendszeres gyermekvédelmi támogatása. Ebben az esetben marad-e halmozottan hátrányos helyzetű a gyermek?

Válasz: Nem, ebben az esetben a tanuló nem számít halmozottan hátrányos helyzetűnek.

18. Kérdés: Az integrációs, képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók esetében kötelező az egyéni fejlesztési napló elkészítése?

Válasz: Igen, a programba bevont gyermekek esetében.

19. Kérdés: A vállalások nem, vagy a vállaltnál kisebb mértékben való teljesítése milyen következményekkel jár?

Válasz: Az 5/2010. (I. 29.) OKM rendelet alapján az előző évi vállalások teljesítése az újabb igénylés feltétele (azaz az IPR rendszerbe újonnan belépőkre ez nem vonatkozik). A bírálat során az előértékelők, illetve az értékelő bizottság tagjai igénylőnként mérlegelik, hogy a vállalások esetleges nem vagy alacsonyabb mértékben való teljesítése az igénylés elutasítását vonja-e maga után. A vállalások nagymértékű figyelmen kívül hagyása, nem teljesítése az igénylés elutasításával jár.

20. Kérdés: Az átmeneti nevelt gyermek halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül-e?

Válasz: Nem. A közoktatási törvény 121. § 14. pontja alapján a tartós nevelésbe vett gyermek minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek, az átmeneti nevelésbe vétel önmagában nem vonja maga után a halmozottan hátrányos helyzetű státuszt.

21. Kérdés: Ha valamely fenntartói vagy intézményi nyilatkozat esetén csak az aláíró személy neve változik, akkor azt be kell-e jelenteni?

Válasz: Nem, a lényeg az, hogy az aláíró személynek képviseleti (aláírási) joga legyen.

22. Kérdés: Továbbképzésre csak az igazgatónak kell mennie intézménytársulások esetén, vagy a tagintézmény vezetőknek is? Hány órás tanfolyamot jelent ez? A képzések csak akkreditált képzések lehetnek?

Válasz: Az intézményvezetőnek kell részt vennie a továbbképzésen, ami lehet akkreditált és nem akkreditált képzés is.  A továbbképzés időtartama nincs megszabva.

23. Kérdés: Mit jelent a felmenő rendszer?

Válasz: A felmenő rendszer azt jelenti, hogy az adott képzési formát (IPR) nem valamennyi évfolyamon vezeti be az intézmény, hanem általános iskolában 1. és
5. osztályban, a középfokú intézményben pedig 1. osztályban. A bevezetést követő tanévben általános iskolában  az 1. és 2., valamint az 5. és 6. évfolyamon alkalmazzák az IPR-t,  középfokú intézményben pedig az 1. és 2. évfolyamon, majd a soron következő tanévekben újabb évfolyamok „csatlakoznak”.

24. Kérdés: Az illetménykiegészítést pedagógusokra, név szerint kell igényelni. Lehet-e a személyeken változtatni?

Válasz: Igen, a pedagógusok személye változhat a tanév során a feladattervben.

25. Kérdés: Intézményvezető lehet-e a munkacsoport tagja?

Válasz: Alapvetően lehet, de célszerű ilyenkor a fenntartó álláspontjának kikérése, mindig a munkáltatói jogkör gyakorlója ítéli/ítélheti meg az illetménykiegészítést.

26. Kérdés: Mi indokolja a vezetők 2 évenkénti továbbképzését?

Válasz: A rendelet alapján a vezetőnek akkor kell részt vennie IPR továbbképzésen, ha a megelőző két évben nem vett ilyenen részt. Elsődleges indoka a naprakész ismeretek elsajátítása, ugyanis az intézményvezetőnek is szüksége van a naprakész szakmai ismeretekre.

27. Kérdés: A vezetőkre vonatkozó továbbképzés alatt mit kell érteni?

Válasz: Elsősorban IPR alkalmazással, annak bevezetésével foglalkozó témákban rendezett továbbképzésekről van szó.

28. Kérdés: Miért nem lehet IPR támogatásból SNI fejlesztő pedagógus továbbképzését fizetni?

Válasz: Az SNI tanulókkal kapcsolatos fejlesztő programok más típusú támogatási konstrukciókból finanszírozhatóak. Az IPR támogatása alapvetően nem ezt a célt szolgálja.

29. Kérdés: Okoz-e gondot az évközbeni tanulólétszám változás?

Válasz: Alapvetően nem, hiszen az októberi statisztikához igazodó igénylés éppen ezt a helyzetet igyekszik kiküszöbölni.

30. Kérdés: A tanév megkezdése előtt kelt számlák elszámolhatóak-e?

Válasz: A program kezdete a tanév kezdetéhez igazodik, így csak az ezt követően kelt számlák számolhatók el a programban.

31. Kérdés: A kiegészítő illetményt óvoda esetében a nyári hónapokra is el kell számolni? Lehet-e a pedagógus illetményt úgy megosztani, hogy egyik hónapban több órát a másik hónapban kevesebb órát számolunk el?

Válasz: A kiegészítő illetmény a nyári hónapokban is jár. Az elosztása elvileg változhat, hiszen az illetménykiegészítés a teljesítménybérhez hasonlatos, azaz az intézményvezető (fenntartó) elvileg dönthet úgy, hogy adott hónapban többet, adott hónapban pedig kevesebbet fizet a pedagógusnak, a tagintézmény részére megállapított kereten belül.

32. Kérdés: Az óvodai fejlesztő programba bevont gyerekeknél hogyan kell számítani az életkort?

Válasz: Az 5/2010. (I. 29.) OKM rendelet 8. a számú melléklete szerint az adott életkort a 2010. december 31-ig betöltött életkor alapján kell figyelembe venni. Tehát amennyiben egy gyermek 2010. szeptemberében tölti be a 3 életévét, abban az esetben őt 3 évesnek kell tekinteni. Amennyiben egy gyermek a 2010/2011 tanév során, de nem 2010 év december 31-ig tölti be a harmadik életévét abban az esetben őt, a 70-os arány számításakor nem kell figyelembe venni.

33. Kérdés: Óvodai fejlesztő programnál mi a teendő azokkal a 3  éves HHH gyermekekkel, akik szeptemberben még nem töltik be a 3 évet, ezért nem veszi fel őket az óvoda, a 70%-os arányba pedig beszámítanak? (Emiatt nem tudjuk teljesíteni a 70%-os feltételt erre a korcsoportra vonatkozóan.)

Válasz: A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/E. § (6) szerint az óvodai fejlesztő program szervezésének feltétele, hogy az adott nevelési évben az óvoda, tagóvoda felvételi körzetében élő, óvodás korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek korcsoportonként legalább hetven százaléka részt vesz az óvodai nevelésben. A 70%-os arányba azok a HHH gyermekek is beleszámítanak, akik szeptemberben még nem töltik be a 3 évet, ezért nem veszi fel őket az óvoda.
Az 5/2010. (I. 29.) OKM rendelet 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/E. § (6) bekezdésben foglalt feltételek tekintetében nem tesz különbséget az óvodák között, így előfordulhat az, hogy egy óvoda, tagóvoda azért nem teljesíti a 70%-os feltételt, mert a településen élő gyermekek között van olyan gyermek is, amely nem szeptemberben, de az adott év december 31-ig tölti be a harmadik életévét.

34. Kérdés: A pedagógus kiegészítő illetményt ki kell-e fizetni

- munkaszüneti napok alatt,
- szabadság alatt,
- táppénz alatt?

Válasz: A pedagógus kiegészítő illetményt alapvetően ki kell fizetni munkaszüneti napok, szabadság és táppénz alatt is. Abban az esetben, ha egy pedagógus, aki hosszú távú táppénz, vagy egyéb okok miatt nem tudja ellátni az intézményvezető által meghatározott feladatát, abban az esetben az intézményvezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a „kiesett” pedagógus helyett valaki más lássa el a feladatot. 

35. Kérdés: Szakképző iskolák, szakiskolák milyen évfolyamra igényelhetnek?

Válasz: E tekintetben is ugyan az a szabály vonatkozik a szakképző iskolákra, szakiskolákra, mint az általános iskolákra. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szerint a képesség-kibontakoztató felkészítést valamennyi évfolyamon, osztályban meg kell szervezni abban az esetben, ha az adott osztályban van halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Ha valamely osztályban nincs halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, az osztályban a képesség-kibontakoztató felkészítést nem lehet megszervezni.
Amennyiben a képesség-kibontakoztató felkészítés valamennyi évfolyamon, osztályban nem szervezhető meg, akkor azt a 2009/2010. tanévtől középfokú iskola esetében a kilencedik évfolyamon, általános iskola esetében az első és az ötödik évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben lehet megszervezni. Az e bekezdésben foglaltak nem érintik a 2009/2010. tanévet megelőzően indított felkészítés megszervezését és lebonyolítását.

Esélyegyenlőségi támogatások 2010.

Helpdesk:  

szakmai: 00 36 1 477-3220
pénzügyi: 00 36 1 354-7575
e-mail:  integracio@educatio.hu